
Könyv adatlapja:
író: Kerstin Gier
cím: Rubinvörös
sorozat: Időtlen szerelem 1.
kiadás: Könyvmolyképző Kiadó (2016)
Értékelés:
VIGYÁZAT! Függőséget okoz!
Csak akkor kezdj bele az olvasásba, ha a teljes sorozat megvan!
Időutazás, fantasy… Azok a műfajok, amik nagyon messze állnak tőlem. Ezt a könyvet mégis a kezembe vettem. Egyrészt, mert olyan sokan dicsérték az Időtlen szerelem sorozatot, hogy kíváncsi voltam, mire ez a felhajtás. Másrészt, mert olyan csodaszép a borítója, hogy nem lehetett kihagyni. És a vélemény: Miért nem olvastam el már sokkal hamarabb?
A 16 éves Gwendolyn kicsit sem átlagos családban éli átlagos életét. De egy nap minden megváltozik, mert hirtelen a múltban találja magát pár percre. Ekkor jön rá, hogy nem az unokatestvére, Charlotte örökölte az időutazó gént, ahogy azt mindenki várta, hanem ő. Mikor újra és újra akaratlanul a múltba utazik (más-más időben), belátja, hogy nem birkózhat meg egyedül ezzel a képességgel, mely inkább átok, mint áldás.
Gwendolynnak még felocsúdnia sincs ideje, máris egy titkos társaság, az Őrzők Társaságának tagjává válik, akik irányítani tudják időutazásait. Itt ismeri meg a másik időutazót, a jóképű, okos és mindenben tehetséges Gideont, aki bár sokszor goromba és bizalmatlan vele, mégis megdobogtatja a lány szívét.
A tapasztalatlan Gwendolynnak nincs könnyű dolga. Még fel sem fogta a rázúdított ezernyi információt, máris titkos küldetésre küldik. Az utazások során Gwendolyn megismerheti felmenőit és a korábbi időutazókat. Emellett pedig olyan izgalmas kalandokba keveredik, melyeket álmában sem gondolt volna.
Ez a kötet inkább csak a történet felvezetése, az időutazás, a szereplők és a megoldandó feladatok bemutatása. Még nem igazán merülhetünk el izgalmas kalandokban és azt sem tudjuk, hogy a múltban történt látogatásoknak (akár véletlen, akár irányított) mi a jelentősége, mi miért történik. De figyeljünk minden részletre, mert a további kötetekben ezek visszatérnek és fontosak lesznek!
A szereplők nagyon jól megírt karakterek:
- Gwendolyn az elején kicsit esetlen, mégis talpraesett, okos lány. Sokszor bizonytalan, hiszen amíg Charlotte-t kitanították mindenre, ami az időutazással és a korábbi évszázadok szokásaival kapcsolatos, addig Gwendolyn élte a tinédzserek felhőtlen életét. Néha irigyeltem, néha sajnáltam.
- A legjobb barátnője Leslie. Barátságuk olyan, amire talán minden tini vágyik: mindent tud Gwendolynról és nemcsak megtartja a titkát, de mindenben segíti.
- Gideon az ifjúsági könyvek menő csávója. Jóképű, okos, mindenhez ért, mindenben sikeres. Csak ne lenne olyan arrogáns. Vagy talán pont ettől lesz még vonzóbb?
- Persze a felnőttek is jelentős szerepet kapnak, hiszek ők irányítják az időutazást. Van, akit egyből megkedveltem, van, akitől tartottam, de az biztos, hogy a könyv végére már fogalmam sem volt, kiben lehet bízni. És vajon kitől jönnek az utasítások? És ki osztja ki a feladatokat, amiket Gwendolynnak és Gideonnak véghez kell vinnie?
Bár az időutazás nem új téma, engem nagyon megfogott az az ötlet, hogy az egy spontán képesség. Az egyedisége mellett egy jól felépített, könnyed stílusban megírt könyv, mely hamar a tinik, sőt, az idősebbek kedvencévé válhat. Rengeteg humorral, titokkal, csipetnyi szerelemmel átszőtt történet. Bár nem rágtam tövig a körmöm (na jó, a végén már az egyik ujjamon igen), mégis függővé váltam és muszáj volt egyből folytatni a következő kötettel. Ne aggódj, ha elvesztetted a fonalat! A következő kötetből majd megérted.
Idézetek:
„Vörös Rubin G-dúrban a holló hatalmával, zárja be a kört tizenegy társával.”
„Nyilvánvalóan elfelejtette, hogy egyszer már levágtam a haját körömollóval, aminek eredményeképpen úgy nézett ki, mint egy újszülött keselyűfióka. Én hétéves voltam, ő négy. Parókát akartam készíteni magamnak, ahhoz volt szükségem a fürtjeire. A paróka sajnos nem sikerült, viszont egy nap szobafogság volt a büntetésem.”
„– Tényleg olvas az ember gondolataiban? – suttogtam.
– A lakáj? – suttogta vissza Gideon. – Remélem, nem. Épp arra gondoltam, hogy egy menyétre hasonlít.”„– Nem vagy hétköznapi, Gwendolyn – suttogta, miközben végigsimított a hajamon. – Egészen rendkívüli vagy.”