Könyv adatlapja:
író: Jenny Hale
cím:Karácsonyi levelek
kiadás: Cartaphilus Könyvkiadó (2024)
Értékelés:
Nálam már hagyomány, hogy decemberben karácsony témájú könyveket olvasok. Az idei első hangolódó könyvet a borítója alapján választottam, hiszen mi is lehetne ünnepibb, mint egy hóval borított kisvárosi ház távol mindentől. A képet nézve olyan érzés, mintha épp a farm felé közelednénk egy olyan helyen, ahol a külvilág minden zaja elcsitult. Szinte hallhatjuk a talpunk alatt roppanó friss havat és a kandallóban pattogó tüzet.
A regény egy igazi szirupos karácsonyi történet. Kicsit egysíkú, nem igazán vannak benne sem csúcspontok, sem mélypontok és persze minden tökéletesen kiszámítható előre. Mégis egy kedves, szerethető sztori.
A történet két idősíkban fut:
A jelenben megismerhetjük Elizabethet, akinek épp karácsony előtt ér véget egy régóta tartó kapcsolata. A lány Tenesseebe utazik, hogy a családi farmon, távol a nagyváros forgatagától kiderítse, hogy ki is ő valójában és mit akar a jövőben. Saját bőrén tapasztalja meg milyen nehéz az újrakezdés és milyen fontos a megbocsátás.
A jelen mellett megelevenedik a múlt is. Elizabeth nagymamájának levelein keresztül megismerhetjük azokat a családi titkokat és azokat az érzelmeket, melyekről eddig senki sem tudott. Nem csak azért meghatóak ezek a levelek, mert egy csodálatos szerelemről olvashatunk bennük, hanem azért is, mert szívszorító érzés lehet olyan valaki kézírását olvasni, aki már nem lehet mellettünk.
A regény karácsonyi köntösbe öltöztetett közhelyeket fogalmaz meg. Szól a megbocsátásról, az újrakezdésről, a sajt út kereséséről és önmagunk megismeréséről. De legfőképpen szól a baráti és a családi kötelékek fontosságáról.
Bár tudtam, hogy a könyv egy szokványos karácsonyi sztori rózsaszín köddel és happy enddel, nekem az epilógus mégis tönkretette az egészet. Az amúgy is cukormázas történetet az író úgy nyakon öntötte még egy nagy adag sziruppal, hogy az már nehezen vette be a gyomrom. Mindenezek ellenére egy olvasást megér ez a szívet melengető, romantikus regény.
Idézetek:
„A hó tollpiheként hullott New York csillogó épületeire.”
„Fogalmam sem volt róla, hogy a szerelem ilyen érzés lehet. Szóval ez a levél a szerelemről szól – az egyetlen igazán romlatlan dologról, ami még megmaradt ezen a világon.”