Könyv adatlapja:
író: Liane Moriarty
cím: Hatalmas kis hazugságok
kiadás: Alexandra Kiadó (2017)
Értékelés:
Mikor végignéztem a Hatalmas kis hazugságok című sorozatot, annyira tetszett, hogy úgy döntöttem, elolvasom az alapjául szolgáló könyvet. Bár a szereplők kicsit sótlanabbak, mint a sorozatban, mégis izgalmasabb volt, hogy többmindent megtudhattam a hátterükről, a motivációjukról. A könyv és a sorozat összefonódását mutatja, hogy a könyv, csak filmes borítóval jelent meg Magyarországon.
A könyv több egy romantikus történetnél. Nem csupán három nő mindennapi küzdelmét mutatja be az anyaság és a házasság területén. Már az első fejezet végén olvasható rendőrségi kihallgatás előrevetíti, hogy bűncselekmény történt. De míg a többi krimi esetén az elkövetők kiléte a kérdés, addig itt az áldozat személye is titok marad a könyv végéig. A tanúvallomások időről időre visszatérnek a fejezetek végén, melyek újabb és újabb lendületet adnak a történetnek.
A három főszereplők anya nagyon jól kidolgozott, erős, független női karakter.
- Celeste a lélegzetelállítóan szép, de szerény nő, aki tökéletes házasságban él jóképű férjével, Perryvel. Jól kereső férje mellett megengedheti magának, hogy főállású anyaként minden idejét fiainak szentelje. De mindez csak a csillogó felszín. Celeste komoly titkokat őriz házasságáról és férjével való viszonyáról. De vajon meddig lehet titkok közt élni? És vajon a gyerekekre milyen hatással van mindez?
- Jane Celeste tökéletes ellentéte. Egyedülálló anya, aki külseje miatt kisebbségi komplexusokkal küzd. Keményen dolgozik azért, hogy el tudja tartani magát és kisfiát, Ziggyt. Gyermeke apjáról szörnyű titkot őriz. De vajon Ziggyre hogy hat Jane titka?
- Madelaine karaktere két barátnője között helyezkedik el: szép és hiú. Férjével, Eddel jómódúak, de részmunkaidőben ő is dolgozik. Hétköznapi életébe volt férjével, Nathannal és közös lányukkal, a kamasz Abigaillel való állandó vita hoz színt. Bár Madeline próbálja utálni volt férje új feleségét, Bonniet, a nő nyugodt természete sosem ad alapot a csatározásra
A történet bemutatja azt a mély és minden felett álló szeretetet és féltést, amit csak egy anya képes érezni a gyermeke iránt. De nem romantizálva, hiszen mindeközben az anyaság nehézségeit sem hagyja ki. A szereplők éppúgy küzdenek a kamaszok szeszélyeivel, mint a háztartás vezetésével, vagy az iskolai feladatokkal.
A könyv egyszerre krimi és romantikus regény. Megható, izgalmas és fordulatos, bár be kell vallani, nem pörögnek benne az események. Mégsem unalmas. A három szereplő között váltakozó szemszög még árnyaltabbá teszi a történetet. A könyv olyan komoly témákat boncolgat, mint a zaklatás, a családon belüli erőszak, az előítélet és az elfogadás. Számomra a könyv legfőbb tanulsága az, hogy tudni kell segítséget kérni, tudni kell bocsánatot kérni és tudni kell megbocsátani. És bizony BÁRKIBŐL LEHET ÁLDOZAT.
Idézetek:
„Minden azért van, mert egy nő önbecsülésének alapja a kinézete […] Mert a szépség megszállottjai vagyunk, mert olyan világban élünk, ahol minden nőnek az az életcélja, hogy vonzóvá tegye magát a férfiak szemében.”
„Az anya a család érzelmi központja.”
„[…] minden kapcsolatban létezik egy „szeretetegyenleg”. Ha valamivel kedveskedünk a párunknak, mintha befizetnénk erre a számlára. Egy negatív megjegyzés megfelel a pénzkivételnek. Az a trükk, hogyan tartsuk egyensúlyban a kettőt. A feleség fejének falba verése óriási pénzfelvételnek minősül. Korán kelni a gyerekekkel és reggelit készíteni – csekély ellentételezés.”