Könyv adatlapja:
író: Jodi Picoult
cím: Bár itt lennél
kiadás: Athenaeum Kiadó (2022)
Értékelés:
Ha a könyv borítóját nézzük egy csodálatos nyaralás elevenedik meg a szemük előtt. Nem is gondolnánk, hogy a regény maga egy érzelmekkel teli, mélyen megrázó történet, mely a kovid berobbanásának idején játszódik. Arról a járványról szól, melyet mindenki megtapasztalt. Mely mindenkire hatással volt, a világ bármely szegletében is élt akkor. Mely elszigetelte az embereket és milliókat kényszerített karanténba. Mely oly sok áldozatot követelt.
Sok kritikát olvastam a könyvről, amiknek a többsége haragos volt és csalódott. De a bővebb leírásokból mindig kiderült, hogy nem a történetre, hanem magára a járványra haragszanak az olvasók. Még olvasás szintjén sem akarták újraélni ezt az időszakot. Szerencsére én nem éltem meg ilyen drasztikusan a karantént. Igen, ijesztőek voltak a hírek és a bizonytalanság, de egyben hangulatos is volt otthon. Az élet lelassult és újra hónapokat tölthettem csak a gyerekeimmel. Rengeteget kreatívkodtunk, játszottuk, tanultunk és beszélgettünk.
A regény első felében az írónő is ezt a kettősséget mutatja be, hiszen szembe állítja Diana romantikusan idilli körülményeit és a Galápagosz-szigetek tökéletességét a mindennapi küzdelemmel, melyről Finn a leveleiben számol be részletesen. Ezzel egyfajta váltott szemszöget is ad a történetnek, mely érdekesebbé teszi a néha túl lassan csordogáló eseményeket.
A könyv második fele nem csupán a kovid fizikai hatásait írja le, hanem mélyrehatóan foglalkozik a pszichológiai következményeivel is. Megmutatja, hogy a járvány hogyan formálja újra az emberi kapcsolatokat. Hogy hogyan változnak meg az ember életkörülményei, sőt a gondolkodása, amikor a világot egy ismeretlen vírus sújtja.
Az író kivételesen érzékenyen és részletesen mutatja be a szereplők belső világát és vívódásait. Kiemeli azt a bizonytalanságot és félelmet, amit az okoz, ha egy világjárvány veszi át az irányítást az életünk felett. Amikor átértékeljük az életünket és rájövünk, hogy az eddigi célok már nem fontosak.
A könyv felénél az író egy váratlan fordulattal sokkolja az olvasót, mellyel arra késztet minket, hogy újraértékeljük az eseményeket.
A regény szól a gyászról, a második esélyről, a magányról, a bizalomról és az útkeresésről. És szól a lelki gyógyulás folyamatáról, mely arra ösztönzi az olvasót, hogy értékelje az élet apró örömeit és a családi kötelékeket. Ha pedig nem érjük el a céljainkat, lehet, hogy nem is velünk van a probléma, hanem a kitűzött célok nem megfelelőek.
A könyv üzenete az, hogy a nehézségek közepette is lehetőségünk van a fejlődésre és az újrakezdésre.
Idézetek:
„… egy nap szinte nem is fogsz emlékezni erre az egészre.
Bólintok. És magamban azt gondolom: Épp ettől félek.”„… néha addig sírok, amíg az összes könnyem elfogy.”
„Én szeretnék Galápagosról álmodni – suttogom. – Ott sokkal jobb volt.”