Könyv adatlapja:
író: Steve Cavanagh
cím: Az ördög ügyvédje
sorozat: Eddie Flynn 6.
kiadás: Álomgyár Kiadó (2024)
Értékelés:
Le a kalappal Steve Cavanagh előtt, mert újra képes volt jobbat írni, mint az előző kötete. Pedig nem kicsit rakta magasra a mércét. Az Eddie Flynn sorozat 6. kötetében az emberi moralitás határait, valamint a jogi és erkölcsi dilemmákat vizsgálja. A történet szembe állítja egymással a törvényességet és az igazságosságot.
A főszereplő, Eddie Flynn – aki profi szélhámosból lett ügyvéd – most egy olyan ügyben találja magát, amely nem csak szakmailag, de erkölcsileg is próbára teszi. Jelen esetben úgy kell helytállnia a törvény mellett, hogy közben kétségbe vonja annak igazságosságát. Vajon meddig engedi elmenni a lelkiismerete?
A regény ereje egyértelműen az érzelmi hatásokban rejlik. A történet legfelkavaróbb aspektusa a rendőri túlkapások, a zsarolások és a gonosz hatalmi struktúra bemutatása. Nem tudom mikor váltott ki belőlem könyv ilyen erős megvetést és gyűlöletet egyes karakterekkel szemben, mint ez. Képtelenség a törvény embereinek túlkapásairól úgy olvasni, hogy az ember zsebében ne nyíljon ki a bicska.
A regény másik erőssége a dinamikája. Olyan sebesen pörögnek az események, annyira izgalmas minden fejezet, hogy nem lehet letenni a könyvet. Minden oldallal, minden új információval folyamatosan nő a feszültség és nőtt bennem is a harag a negatív karakterekkel szemben. Néha olyan idegtépő volt a történet, hogy szívem szerint beleolvastam volna a végébe, hogy megtudjam ki mozgatja a szálakat.
Ez a kötet elgondolkodtatja az olvasót, hogy vajon mi lenne az igazságos és mi lenne a törvényes a korrupt zsaruk megbüntetésére? Vajon bennünk is elválik egymástól a kettő? A mi lelkiismeretünk mit engedne meg? Megérdemli a halálbüntetést az az ember, aki ártalmatlanul küldi a villamosszékbe az „áldozatait”?
És vajon bűnös a város összes lakója is, akikben oly mélyen gyökerezik az előítélet, hogy teljes meggyőződéssel küldenének egy ártatlan embert a halálsorra?
Az író védjegyévé vált jogi thriller most kicsit jobban átmegy krimibe. Sokkal inkább a nyomozáson van a hangsúly és visszaszorulnak a tárgyalótermi jelenetek. Ezt kimondottan sajnáltam, mert imádom Flynn logikáját, ahogy pár kérdéssel szavahihetetlenné tudja tenni a tanúkat.
Az egyetlen apró zavaró tényező, hogy rettentően sok a szereplő. Irtó sok nevet kell megjegyezni és tudni, hogy ki kicsoda, milyen pozícióban dolgozik a városban.
A könyv egy érzelmi bomba, mely nem csak az érzelmeinket, de az erkölcsi normáinkat is felforgatja.
Idézetek:
„Már attól is fázni kezdett, hogy ennek a nőnek a közelében volt.
– Legelőször is azt kérdezd meg tőle, hogy mit tud a százegy eltűnt kiskutyáról – súgta oda neki Harry a füléhez hajolva.”„Ha igaz, amit az olvasásról mond, akkor azt mondom, fogadjuk el. Az olvasni szerető emberben van empátia.”
„Bizonyos értelemben az életet az egyetlen szívdobbanás alatt hozott döntések határozzák meg.”