Könyv adatlapja:
író: Colleen Hoover
cím: Regretting You – Elrontott életek
kiadás: Könyvmolyképző Könyvkiadó (2023)
Értékelés:
Egy újabb gyönyörű, de fájdalmas történet az írónőtől. A könyv most is olyan témákat dolgoz fel, melyeket sokszor tabuként kezelünk, mégis mélyen megérintik az embert. Ír a fájdalomról, a gyászról, az újrakezdésről és az önmagunkat feláldozó anyaságról. Központi témája mégis egy olyan anya-lánya kapcsolat, ahol egy lázadó kamasz és egy féltő anya egyre jobban távolodnak egymástól.
A regény változott szemszögből mutatja be az eseményeket:
Az egyik nézőpont Morgené, aki hihetetlenül erős nő. Elveszti élete két legfontosabb emberét és még a bűnbak szerepét is magára vállalja, hogy megvédje a lányát, Clarát. Mégis érezni, hogy az erő mögött ott van a sebezhetőség és az anyai félelem.
A másik nézőpont Claráé, a tipikus kamasz lányé, aki nem tud mit kezdeni a gyásszal és a bűntudattal, ezért lázad (leginkább az anyja ellen). Keresi önmagát, elkövet pár butaságot, de közben rátalál az első szerelemre is.
Bár külön szemszöget nem kapott, de számomra Jonah a legszimpatikusabb karakter. Miután elveszíti szerelmét, még egy pofont kap az élettől. És miközben belül darabokra törik, marad ereje támaszt nyújtani Morgennek és terelgetni Clarát.
A történet vége kiszámítható, de különösen szép, hogy nem ragad le a bosszú vagy a harag mellett, hanem inkább a megbocsátást választja. Ahogy anya és lánya lassan újra közelednek egymáshoz és Clara végül meglátja, mennyi áldozatot hozott érte az édesanyja egész életében.
A könyv elgondolkodtat, hogy vajon jó-e az a fajta anyaszerep, amikor mindent feláldozunk a családért: karriert, tanulást, sokszor még az érzéseinket is. Amikor már szinte teljesen elveszítjük önmagunkat.
A regény felveti azt a kérdést is, hogy vajon jó döntés-e valakivel megszokásból, vagy épp egy gyerek miatt együtt maradni? Még akkor is, ha szeretjük és tiszteljük őt, DE van valaki más, aki mellett talán boldogabbak lennénk. Ilyenkor mi a jó döntés? Maradni a biztonságot jelentő kapcsolatban és elfogadni, hogy sosem leszünk igazán boldogok? Esetleg viszonyt kezdeni azzal, akire vágyunk? Vagy kilépni és megkeresni azt az életet, ahol igazán boldogok lehetünk?
Nehéz kérdések és nehéz döntések, amikre a könyv nem válaszokat ad, hanem elgondolkoztat.
Ui.: Én nagyon kíváncsi lennék egy előzmény könyvre, ami Chris és Jenny szemszögét mutatja be.
Idézetek:
„Azt hiszem, ez történik, ha valaki anya lesz. A fókusz már nem önmagadon van többé. Az életed arról a gyönyörű, kicsi emberről szól már, akit létrehoztál.”
„Büszke vagyok a férjemre, büszke vagyok a lányomra, de ha magamra nézek, és elválasztom az életemet az ő életüktől, akkor csak nagyon kevés marad, amire büszke lehetek.”
„Születésem napjától kezdve anya minden döntése, amit a saját életéről hozott, az én érdekemben született.”
„Vigasztaló a közelsége, és hazafelé menet Miller ölelésére gondolok. Apáéra. Jonah ölelésére. Mind csodás. De ha őszinte akarok lenni, egyik sem ér fel anyáéhoz.”
„…amikor az ember úgy dönt, hogy elköteleződik valaki mellett, akkor nem azt mondja, hogy „megígérem, hogy soha többé nem vonzódom majd senkihez”. Hanem azt, hogy „megígérem, hogy elkötelezem magam melletted, annak ellenére, hogy lehet, a jövőben máshoz fogok vonzódni”.”
„A tested és a szíved továbbra is meg fogja látni a szépet és a vonzót másokban attól, hogy van valakid. De ha rájössz, hogy vágyakozol valaki után, akkor rajtad múlik, kilépsz-e a helyzetből, mielőtt már túl erős lesz, és nem bírsz harcolni ellene.”