
Könyv adatlapja:
író: Milly Johnson
cím: Játszik még a fény
kiadás: Pioneer Books Kiadó (2023)
Értékelés:
Az írónő legújabb könyvéhez egy teljesen új stílusú borítót kaptunk. Én kicsit sajnálom, hogy a Milly Johnson könyvek védjegyének számító rajzolt képeket felváltotta a fotó, míg a pasztellszíneket az erős, tónusos színek. A képen igazi téli hangulatot áraszt a sarki fény, ami nem csak az égen, de a tengeren tükröződve duplán megjelenik. Az előtérben látható hófehér hajópadló nem csak a könyv adatainak ad jó hátteret, de kiemeli az egymást átkaroló párocskát is. Az hiszem a borító nem sok kétséget hagy bennünk a könyv befejezését illetően.
Bár a borító új, a történet a régi. Az írónő sokban visszautal a Teaház a sarkon című könyvére. Nem csak a szereplőket és a gyász témáját hozta vissza, de a helyszín is ugyanaz: a Teaház, ahol egy szelet süti és egy finom tea/kávé mellett segítséget és megértést kaphat bárki, akinek szüksége van rá.
Márpedig a két főszereplőnek nagy szüksége van a segítségre. Fél év után is képtelenek elfogadni és feldolgozni szerelmük elvesztését. Bár Petet támogató család veszi körül, mégsem tud beszélni az őt nyomasztó érzésekről. Laurienak pedig nincs is meg ez a hátsó támasza, nincs akivel megoszthatná bánatát. Ezért is csatlakoznak egy terápiás csoporthoz. Mint a legtöbb Milly Johnson könyvben, a közösség ereje most is hatalmas hangsúlyt kap, hiszen a gyász-csoport nélkül Laurie és Pete sem tudnák kezelni az őket uraló fájdalmat.
A könyv bemutatja a gyász feldolgozásának hosszadalmas folyamatát, a továbblépés nehézségeit és a régi kerékvágásba való visszatéréskor érzett bűntudatot. Megmutatja, hogy a gyógyulási folyamat nem egy egyenes út. Azon bizony újra és újra megtorpan, sőt, még vissza is fordul az ember, pláne, ha olyan titkokra döbben rá, mint Pete és Laurie.
A mély tartalom ellenére egy lélekmelengető, érzelmekkel teli és izgalmas olvasmány. A Daily Trump állandó bakijai pedig (amik szintén megjelentek már az írónő korábbi könyveiben) bőven gondoskodnak a humorról is. Az egyetlen gyenge pont számomra a könyv vége volt, mely kicsit giccsesre és kiszámíthatóra sikerült.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy Milly Johnson a romantikus regények királynője. Minden könyvének központi témája egy komoly, sokakat érintő probléma (házassági gondok, gyász, gyerekvállalás, nárcizmus) és nem a rózsaszín ködre helyezi a hangsúlyt. A könnyes témákat humorral oldja fel és mindig az összefogás, a közösség segítő erejét ragadja meg. Mind férfi, mind női karakterei szerethető és szerény karakterek, akiknek ereje és kitartása irigylésre méltó. És akiknek mindig kijár egy második esély, hiszen Milly Johnson az újrakezdés mestere.
Idézetek:
„ Az élet itt és most van – vagy megéled, vagy lekésed.”
„A rosszul kezelt bűntudat elhitetheti veled, hogy többé nem is érdemled meg, hogy jól érezd magad.”
„ Sosem teszed magad túl rajta. Csak találsz neki egy fiókot, amibe beteheted.”
