Könyv adatlapja:
író: Anne Raven
cím: Karácsonyi bakancslista
kiadás: Pitypang Könyvkiadó (2025)
Értékelés:
Az év végén hagyományosan karácsonyi történeteket olvasok, azokkal hangolódom az ünnepre. Mikor megláttam a könyv borítóját, egyből magával ragadott. A havas, téli utca, a könyvesbolt melegsége elvarázsolt. És mindezt csak fokozták a könyvben található csodaszép mandalák. De amint belekezdtem a könyvbe, mindez a várakozás elillant, mert karácsonyi hangulat helyett csak haragot és megbántottságot sugárzott.
A történet alapötlete nagyon tetszett. Van benne régi szerelem, karácsonyi izgalom, egy könyvesbolt és egy gyerekkori bakancslista. Mindez akár egy kedves ünnepi románc alapja is lehetne. A megvalósítás azonban felszínesre sikerült.
A regény rövid, nagyjából 2 óra alatt elolvasható. A történet elnagyolt, hiányoznak a leírások. Sem a szereplőkről, sem az eseményekről nem tudunk meg igazán mélyebb részleteket. Emiatt sajnos pont a lényeg maradt el: magának a bakancslistának a részletezése. A legtöbb esetben megmaradt felsorolás szinten és nem derült ki, hogy az adott napi feladatot ki és hogyan hajtotta végre. Pedig pont ezek részletezésével lehetett volna a karácsonyi hangulatot megteremteni.
Nálam a könyv irodalmiságával is voltak problémák. Jellemzően rövid, tömör mondatokkal volt tele. Sokszor olyan érzésem volt, mintha egy kisiskolás tollbamondását olvasnám (pl.: Összehúzom magamon a kabátom gallérját. Mollie kesztyűs keze a vattacukros felé rángat. Veszek neki egyet.). Emellett többször futottam ellentmondásba is, ami szintén zavaró volt (pl.: Egyik mondat: „A motor nem állítja le, fényszórói hosszan megvilágítják a szállingózó havat.” Következő mondat: „A kutya sötét szőrét fehérre festette a sűrű hóesés.” Most akkor szállingózik vagy szakad a hó?). Néha pedig olyan szavakat, illetve kifejezéseket olvashattunk benne, mintha IA fordította volna a szöveget (pl.: koricipő a korcsolya helyett). Ezek után különösen meglepő volt, mikor a köszönetnyilvánításból kiderült, hogy magyar író tollából született a mű.
Sajnos a karakterek ábrázolása is félresikerült. Alex egy undok és utálatos, nehezen szerethető alak, aki folyton fortyogott és elrontotta az ünnep hangulatát. Brooke pedig sokszor idegesítően mártír szerepben jelenik meg, az őszinte kommunikáció helyett érzelmi zsarolással.
Összességében egy kiszámítható, kicsit bugyuta, közhelyes enemies-to-lovers történet, amely sajnos nem hozta meg azt a meghittséget, amit ígért. Könnyed olvasmánynak elmegy, de ha valaki igazán ünnepi hangulatú lélekmelengető történetet keres, annak csalódást okozhat.
Idézetek:
„Gyűlöllek, mert szeretlek.”
„Az első szerelem emléke sosem múlik el, ahogy az első csók élménye sem.”
„Már látom, nem attól lesz ünnep a karácsony, hogy eljön, a karácsonyt mi tesszük ünneppé. Szükségünk van rá, mint egy falat kenyérre, hogy legalább abban a három napban észrevegyük, hálásak legyünk azért, amink van, azért, akink van.”