Guillaume Musso – A ​brooklyni lány

Könyv adatlapja:
író: Guillaume Musso
cím: A ​brooklyni lány
kiadás: Park Könyvkiadó (2022)

Értékelés:
Mindenki titkol valakit… Legalábbis Musso regényében biztosan. 

Ezúttal egy klasszikusabb krimit kapunk az írótól. Emberrablás, gyilkosság, régi és új bűntények. Csak kapkodtam a fejemet, hogy éppen milyen csontvázak esnek ki a szekrényből.

A történet rendkívül lendületesen indul: Anna, a fiatal orvosnő felfedi féltve őrzött titkát vőlegényének, Rafaelnek, majd eltűnik. A férfi nyomozni kezd, hogy kiderítse, mi történt a menyasszonyával. Ebben barátja, a leszerelt rendőr segíti. A két férfi szinte egyből belebotlik egy régebbi bűncselekménybe. Aztán még egybe. Egymás után bukkannak felszínre a régi, megoldatlan ügyek. De vajon hogyan kapcsolódnak ezek Anna eltűnéséhez? Ahogy a nyomozás egyre izgalmasabb fordulatot vesz, úgy kezd az egész eset egyre bonyolultabbá és egyre kuszábbá válni.  

Kezdetben zavaros a rengeteg mellékszereplő felvonultatása és az állandóan előkerülő újabb bűntények. De mire az olvasó végképp elveszítené a fonalat, összefutnak a szálak és kiderülnek az összefüggések.

A történet izgalmas és csavaros, mégis sokszor úgy éreztem, túlzásokba esett az író. A főszereplők szinte egy szuperhős tehetségével és csalhatatlan intuícióval vannak megáldva, melyek persze mind közelebb vezetnek a megoldáshoz. A könyv végére szánt Musso-csavar sem marad el, de akinek nem ez az első könyve az írótól, annak talán nem annyira meglepő.

Az érdekes befejezés ellenére a történet annyira hirtelen és befejezetlenül zárul, hogy nem kevés hiányérzetet hagyott bennem. Zavart, hogy több szál is elvarratlan marad és vannak olyan mellékszereplők, akik megérdemelnék, hogy az ő történetük is kapjon egy végszót.

A tartalom mellett mindenképpen kiemelném a könyv felépítését, ami szerintem zseniálisan átgondolt. Ahogy a nyomozás során újabb esetről hullik le a lepel, a történet úgy ugrik térben és időben, így az áldozat, vagy épp a tettes szemével „élhetünk át” egy régebbi bűncselekményt.

A könyv egy izgalmas, pörgős krimi, ahol először csak pislogunk a sok felszínre bukkanó gyilkosságon, majd mikor végre kiderül a rejtély, Musso még egy nagy titkot tartogat számunkra. Mindemellett a könyv példát mutat a barátságról, az elfogadásról, a családról és a traumák feldolgozásáról.

Idézetek:

“Szeretünk azok lenni, akik nem lehetünk” – fogalmazott Albert Cohen. Talán ezért szeretünk bele néha olyanokba, akikkel semmi közös nincsen bennünk. Olyan elszántan keressük a másik felünket, hogy elhisszük: képesek vagyunk megváltoztatni, átalakítani őt. Mintha a másik mellett mi is teljesebb, gazdagabb, nyitottabb emberré válnánk.

“A könyv az egyetlen hely a világban, ahol két idegen abszolút intimen találkozhat.”

„Régóta tudom, hogy egy angyali arc nem jelenti feltétlenül azt, hogy jó ember lakozik mögötte”

„Minden hazugságban kell lennie egy szemernyi igazságnak ahhoz, hogy meggyőzően hasson.”

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük