Könyv adatlapja:
író: Guillaume Musso
cím: Holnap
kiadás: Park Könyvkiadó (2022)
Értékelés:
Műfaját tekintve a Holnap című regény Musso egyik legösszetettebb könyve: nem sci-fi, mégis időutazásról szól, nem krimi, mégis nyomozás és sötét titkok szövik át, nem romantikus, mégis mély érzelmi húrokat penget.
A történet lassan kezdődik és bizony kísértetiesen hasonlít egy Hollywood-i filmre (Ház a tónál), amitől talán, hogy sok olvasó hátán feláll a szőr. De érdemes ezen túllendülni, mert amikor beindul a krimi szál, izgalmassá válik a könyv. A cselekmények felpörögnek és rendkívül feszes tempót diktálnak, hiszen Emmának (a főszereplőnek) folyamatosan versenyt kell futni az idővel. Az idővel, mely nem könyörül és nem ad haladékot.
A könyv jól ötvözi a misztikus és a romantikus elemeket, miközben mélyebb filozófiai kérdéseket is feszeget:
Vajon van hozzá jogunk, hogy befolyásoljuk a múltat, megváltoztatva ezzel a jövőt?
Nyilván mindenki megtenné, ha azzal megmentheti szerettei életét. De vajon játszhatunk-e Istent azzal, hogy felülírjuk a sorsot? Vagy ha ártunk vele másnak?
Persze egy igazi sci-fi rajongó nem menne el az időparadoxon mellett és rávilágítana hány sebből vérzik a sztori. Engem azonban olyannyira elvitt a történet, hogy nem érdekeltek az esetleges ellentmondások.
Musso végig játszik az idővel és tökéletesen keretbe foglalja a cselekményt azzal, hogy pont ugyanúgy kezdődik az első és az utolsó fejezet. Stílusa könnyed, mégis olyan feszültséget ad a regénynek, mellyel végig fenntartja a kíváncsiságot, így nagyon gyorsan olvasható. Az író védjegyévé vált csavar most sem marad el, de számomra nem volt olyan sokkoló, vagy elgondolkodtató, mint más műveinél.
Összességében egy titkokkal teli, rejtélyes és misztikus történet, ami a párhuzamos valóságok, a véletlenek és a sors egymásra gyakorolt hatásait elemzi.
Idézetek:
„… csak akkor érthetjük meg az embereket, ha ismerjük a múltjukat.”
„… az év végi ünnepek alatt mindig súlyosabban nehezedik a magány az emberre.”
„Mindenkinek megvan rá a maga oka, hogy azt tegye, amit tesz.”