
Könyv adatlapja:
író: Leiner Laura
cím: Ég veled
cím: Maradj velem
cím: Emlékezz rám
sorozat: Iskolák versenye
kiadás: L&L Kiadó (2020)
Értékelés:
Az Iskolák Országos Versenyének első trilógiáját nem lehet külön-külön értékelni, hiszen a 3 könyv együtt alkot egyetlen kerek történetet. Egy egység, mely Leiner Laura talán legjobban megírt sorozata (pedig túl vagyok már a SZJG és a Bexi sorozaton is). Nem csak vicces és izgalmas, de végre a szereplők is színesek, jól kidolgozott karakterek. Az elejétől a végéig imádtam.
Első ránézésre mindegyik borító jellegtelen, átsiklik rajtuk a szemünk, de a trilógia elolvasása után már értelmet nyer a tájkép és az erdő. Tökéletesen tükrözik a könyvek tartalmát és hangulatát:
Az első köteten még csak éled a szunnyadó természet. Pont, mint a főszereplők, akik félszegen érkeznek meg a táborba és bátortalanul méregetik egymást.
A második könyvön már felreppennek a madarak, ahogy a szereplők is egyre oldottabbak és egyre bátrabban vetik bele magukat a játékokba.
A harmadik képen pedig a lenyugvó nap tükrözi azt a szomorúságot, mely a befejezést, valaminek a végét jelenti.
Számomra felüdülés volt, hogy nem az iskola falai között játszódott egy iskolai történet. Az írónő végre kiemeli a szereplőket a nagyvárosi közegből és zseniálisan írja le a természet közelségét és a tábori hangulatot. Olyan valóságosan, hogy az olvasó szinte érzi a bőrét simogató napsugarakat, a vihar előtti párás levegőt, hallja a madárcsiripelést és a medence mellől szűrődő vidám zsibongást.
A cselekmény kicsit nehezen, kicsit komoran indul, de szerencsére nagyon hamar belendül. Bár a gyász témaköre többször is visszatér, szerintem simán belefér ez a fajta érzékenyítés a könyv témájába. Pláne, hogy az írónő a tőle megszokott humorral oldja minden visszaemlékezés után a szomorúságot. Igazi érzelmi hullámvasút veszi kezdetét az első oldaltól az utolsóig: néha megkönnyezzük, néha izgulunk, de legtöbbször sírva nevetünk.
A szereplők sokkal hitelesebbek, szerethetőbbek, mint az író többi könyvében:
Hanna egy okos, talpraesett, barátságos lány. Végre nem egy rakás szerencsétlenség, mint a SZJG-ben Reni, vagy a Bábelben Zsófi. Szívszaggató az, amin keresztülment, mégis léleksimogató az a fejlődés, ahogy a gyász folyamatán végre továbblendül a tábor, és egy új barátság hatására.
Kornél egy igazi tini bálvány. Jóképű, sportos, nyíltszívű fiú. Bár viszonylag kevés dolgot tudunk meg róla, mégis sikerült letaszítania a trónról Cortezt és Nagy Márkot is. 🙂
Lóránt igazi laza srác, akit – valljuk be – nem az esze miatt, hanem izmos lába miatt szeretünk. 🙂 Egy csupaszív mókamester, akinek beszólásai a könyv humorát biztosítják.
Kocsis igazgatón már akkor nevetek, ha csak kimondom a nevét. A történet eleje óta a verseny lázában él és élő közvetítéseivel mesterien elérte, hogy ezzel mások is így legyenek. A legviccesebb karakter.
Vannak olyan szereplők, akik talán kevésbé szimpatikusak, én mégis megkedveltem a naiv Zsombit, a mogorva Bernadettet, de még a számító Mátét is. Nélkülük nem lett volna ilyen színes a trilógia.
Összességében le a kalappal Leiner Laura előtt. Már csak azért is, mert zseniálisan kitalálta a játékszabályokat és a feladatokat. Hihetetlen fantáziára vall, hogy egy ilyen egyszerű, természetközeli környezetben, ahol nincsen technika, nincsenek kütyük, milyen sokféleképpen el lehet tölteni az időt.
A trilógia egy érzelmekkel teli izgalmas olvasmány rengeteg humorral. Bemutatja a gyász feldolgozásának nehézségeit, a barátság erejét és az első szerelem izgalmát. Bebizonyítja az olvasóknak, hogy összefogással semmi sem lehetetlen.
VIGYÁZAT! Függőséget okoz!
Idézetek:
” Mindig kell pár nap lábnap.”
”Hozd be a lemaradásodat, éld meg az élményeket és a kudarcokat, éld meg a pillanatokat, a jót és a rosszat is. Próbálj ki új dolgokat, legyél nyitottabb, szakadj ki a komfortzónádból, és élj egy kicsit végre!”
„Anyu, ugye látod? Ugye büszke vagy rám?”
